Üdvözöljük a

Jogszabályokról | Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Jogszabályokról

 

Tájékoztató a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések

részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendeletről

 

2014. június 13-án lépett hatályba a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet, amely fogyasztók jogairól szóló 2011/83 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgálja. Az új kormányrendelet az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről szóló 213/2008. (VIII.29.) Korm. rendeletet és a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II.5.) Korm. rendeletet váltja fel, és, ezáltal egységes jog lesz alkalmazandó az üzleten kívüli és a távollévők között kötött fogyasztói szerződések terén. Emellett a kormányrendelet a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos tájékoztatás és teljesítés egyes általános szabályait is rögzíti.

 

 

A kormányrendelet részletes bemutatása

 

 

1. Általános rendelkezések, hatály

 

A kormányrendeletet kizárólag a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekre kell alkalmazni, tehát a szabályozás nem érinti a vállalkozások egymás közötti ügyleteit.

 

A kormányrendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésekre (a továbbiakban: fogyasztói szerződések) vonatkozó általános szabályok mellett az üzlethelyiségen kívüli és a távollévők közötti fogyasztói szerződésekre állapít meg speciális szabályokat a vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége, a szerződéskötésre vonatkozó formai követelmények, valamint a fogyasztót megillető elállási (felmondási) jog tekintetében.

 

Összesen 14 ágazatban viszont nem kell alkalmazni a kormányrendelet szabályait. E területek kivételét főként az indokolja, hogy e területekre már jelenleg is részletes, speciális fogyasztóvédelmi szabályok vonatkoznak, illetve e területek speciális jellege miatt a rendelet szabályai nem lennének megfelelőek. A hatályos szabályokhoz képest az új kormányrendelet tovább bővíti a kivett ágazatok körét, ide tartoznak:

  • a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások,
  • az egészségügyi szolgáltatások,
  • a szerencsejáték ügyletek,
  • a pénzügyi szolgáltatások,
  • az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló ügyletek,
  • a lakóépület lakáscélú bérbeadására irányuló szerződések,
  • az utazási szerződések
  • a szálláshely időben megosztott használati jogára vonatkozó szerződések,
  • a közjegyzői okiratba foglalt szerződések,
  • élelmiszer és egyéb mindennapi fogyasztásra szánt terméknek a fogyasztó lakóhelyére történő gyakori és rendszeres szállítása,
  • az automata vagy automatizált üzlethelyiség útján kötött szerződések,
  • az elektronikus hírközlési szolgáltatóval nyilvános telefonállomás igénybevétele útján annak igénybevétele céljából, vagy telefon-, internet- vagy telefax-összeköttetés egyszeri igénybevétele céljából kötött szerződések.

 

Lényeges változás továbbá, hogy míg a 2014. június 13-ig hatályos kormányrendeleteket az építési (kivitelezési) szerződésekre egyáltalán nem kell alkalmazni, az új kormányrendelet csak azon kivitelezési szerződésekre nem terjed ki, amelyek új épület építésére vagy meglévő épületek jelentős átalakítására irányulnak.

Azt, hogy mi minősül jelentős átalakításnak a kormányrendelet maga definiálja. Ide tartoznak a meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség bővítése, bontása vagy átalakítása érdekében végzett, építési tevékenységek közül

  • építésügyi, építésfelügyeleti hatósági vagy örökségvédelmi hatósági eljáráshoz kötött építési tevékenység,
  • hatósági engedélyhez nem kötött tevékenységek közül
  • az építményen az összes építmény-homlokzati felületet érintő utólagos hőszigetelést, az összes homlokzati nyílászáró cseréjét, az összes homlokzatfelület színezését, és egy teljes homlokzatfelület képzésének megváltoztatását magában foglaló tevékenység; vagy
  • az építmény legalább 50%-át érintő, alaprajzi elrendezést megváltoztató építési tevékenység.

A személyszállítási szolgáltatásokra (ideértve a légi személyszállítást is) kizárólag a rendelet két rendelkezését kell alkalmazni: a fizetési eszköz használati díjára vonatkozó szabályokat [7. §] és az elektronikus szerződésekre vonatkozó szabályokat [15. § (1) és (2) bekezdés].

A kormányrendelet szabályaitól a szerződő felek csak akkor térhetnek el, ha az eltérés a fogyasztó javára történik.

 

 

2. Fogalmak

 

Fogyasztó és vállalkozás:

A kormányrendelet az új Polgári Törvénykönyv „fogyasztó” és „vállalkozás” fogalmához igazodva, koncepcionális változást eredményez a fogyasztó fogalma tekintetében: az új szabályozás értelmében fogyasztónak csak természetes személy minősülhet, tehát jogi személy még akkor sem tekinthető fogyasztónak, ha szakmája vagy üzleti tevékenységi körén kívül jár el.

 

Termék:

Terméknek minősül minden ingó dolog, valamint a víz, gáz, villamos energia, amennyiben tartályban, palackban, vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal van kiszerelve.

 

Tartós adathordozó:

Bármely eszköz, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Ilyen eszköz például a papír, az USB kulcs, a CD-ROM, a DVD, a memória kártya, a számítógép merevlemeze és az elektronikus levél.

 

Távollévők között kötött szerződés, távollevők közötti kommunikációt lehetővé tevő eszköz:

Ide tartoznak azok a szerződések, melyeket:

  • szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy
  • a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszközt alkalmaznak.

A kormányrendelet értelmében távolevők közötti kommunikációt lehetővé tevő eszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében szerződés megkötése érdekében szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz például a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett megrendelőlappal ellátott hirdetés, a katalógus, a telefon, a telefax és az internetes hozzáférést biztosító eszköz is.

 

Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés, üzlethelyisé:

A kormányrendelet a legjelentősebb változást az üzleten kívül kötött szerződés meghatározásában hozza. Ide az alábbi helyzetek tartoznak:

  • a vállalkozás és a fogyasztó egyidejű jelenlétében a vállalkozás üzlethelyiségén kívül megkötött szerződések;
  • az olyan szerződések, amelyre a fogyasztó tesz ajánlatot a felek egyidejű jelenlétében a vállalkozás üzlethelyiségén kívül (függetlenül attól, hogy később a szerződést már az üzlethelyiségben kötik-e meg);
  • olyan szerződések, amelyeket közvetlenül azt követően kötnek meg az üzlethelyiségben vagy távollévők közötti kommunikációt lehetővé tevő eszköz útján, hogy a vállalkozás a fogyasztóval,
  • a vállalkozás által szervezett olyan út során kötöttek meg, amelynek célja termékek vagy szolgáltatások fogyasztók számára történő értékesítése vagy népszerűsítése.

A hatályos kormányrendelet az üzlethelyiség fogalmát nem definiálja, az új kormányrendelet ezen a téren is változást hoz, pontosan meghatározva az üzlethelyiség fogalmát. Üzlethelyiségnek minősül:

  • minden olyan ingatlan, ahol a vállalkozás állandó jelleggel folytatja tevékenységét, vagy
  • minden olyan ingó dolog, ahol a vállalkozás szokásos jelleggel folytatja tevékenységét.

Fontos kivétel, hogy a rendelet alkalmazásában nem minősül üzleten kívül kötött szerződésnek a vásáron, piacon és a közterületen történő értékesítés.

 

 

3. A vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége

 

A kormányrendelet valamennyi fogyasztói szerződés vonatkozásában részletesen meghatározza, hogy a szerződés megkötése előtt a vállalkozás miről és milyen formában köteles tájékoztatni a fogyasztót. A tájékoztatás tartalmát és formáját tekintve lényeges a különbség az üzlethelyiségen kívüli és a távollévők között kötött, valamint az ezektől eltérő szerződések között.

 

3.1. A tájékoztatási kötelezettség az üzlethelyiségen kívüli és a távollévők közötti szerződésektől eltérő szerződések esetén

 

Az üzlethelyiségen kívüli és a távollevők közötti szerződésektől eltérő szerződések körében a vállalkozás köteles tájékoztatni a fogyasztót:

  • a termék/szolgáltatás lényeges tulajdonságairól,
  • a vállalkozás nevéről székhelyének postai címéről, és – ha azzal rendelkezik – a telefonszámáról, és az elektronikus levelezési címéről,
  • az árról és minden egyéb járulékos költségről, vagy, ha e költségeket nem lehet ésszerűen előre kiszámítani, annak a ténynek a feltüntetéséről, hogy további költségek merülhetnek fel,
  • a teljesítési feltételekről, különösen a fizetésről, a fuvarozásról és a teljesítési határidőről, valamint a vállalkozás panaszkezelési módjáról
  • a kellék-, termékszavatosság fennállásáról és a jótállás, valamint az értékesítés utáni szolgáltatások meglétéről és feltételeiről,
  • a határozott idejű szerződés időtartamáról (valamint ha határozatlanná alakulhat át, az átalakulás feltételeiről, és az így határozatlan időtartamúvá átalakult szerződés megszüntetésének feltételeiről), a határozatlan időre szóló szerződés esetén a megszüntetés feltételeiről,
  • ha a szerződés tárgya digitális adattartalom, annak működéséről, az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésekről, valamint a hardverrrel és szoftverrel való bármilyen együttműködési képességéről,
  • a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, a vállalkozás székhelye szerint illetékes békéltető testület nevéről és székhelyének postai címéről.

 

A tájékoztatási kötelezettség körében fontos új előírás, hogy a vállalkozás köteles a fogyasztót tájékoztatni az őt megillető kellékszavatossági és jótállási jogról olyan módon , hogy a fogyasztó számára világos legyen e két jog tartalma közötti különbség. E tájékoztatás megadásához nyújt segítséget a kormányrendelet mellékletében szereplő mintatájékoztató, amely áttekinthető, érthető módon ad tájékoztatást a kellék/termékszavatossági és a jótállási jog lényeges elemeiről.

 

A fenti tájékoztatási kötelezettség alól a vállalkozás két esetben mentesül:

  • olyan információk esetén, amelyek a körülmények alapján nyilvánvalóak;
  • olyan mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződések esetén, amelyet a szerződéskötés időpontjában teljesítenek.

 

3.2. Tájékoztatási kötelezettség az üzlethelyiségen kívüli és a távollévők közötti szerződések esetén

 

E szerződések esetén sokkal részletesebb tájékoztatási kötelezettséget ír elő a kormányrendelet, így a 3.1. pontban szereplő információkon kívül még az alábbiakról köteles tájékoztatást adni a vállalkozás:

  • vállalkozás székhelyének postai címéről, és – ha azzal rendelkezik – a telefonszámáról, a telefaxszámáról és az elektronikus levelezési címéről, továbbá annak a vállalkozásnak a nevéről és postai címéről, akinek a nevében eljár,
  • a vállalkozás üzleti tevékenységének helyéről (ha az nem egyezik meg a székhelyével),
  • határozatlan időre szóló vagy előfizetést magában foglaló szerződés esetében arról, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege a számlázási időszakra vonatkozó valamennyi költséget tartalmazza. Ha az ilyen szerződés átalánydíjas, arról, hogy az ellenszolgáltatás teljes összege egyúttal a teljes havi költséget is jelenti. Ha az összes költséget nem lehet előre kiszámítani, a fogyasztót tájékoztatni kell az ellenszolgáltatás összegének kiszámításának módjáról,
  • a szerződéskötéshez alkalmazott távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz használatának díjáról, ha e díj emelt díjnak minősül,
  • az elállási jog gyakorlásának határidejéről és egyéb feltételeiről, valamint a kormányrendelet 2. melléklete szerinti nyilatkozatmintáról
  • arról, hogy az elállás esetén a termék visszaküldésének költségét a fogyasztó viseli, kivéve ha a vállalkozás vállalta e költségek viselését, valamint távollévők között kötött szerződések esetén a termék visszaküldésének a költségéről (ha a termék postai küldeményként nem küldhető vissza),
  • arról, hogy a fogyasztó köteles megtéríteni a vállalkozás ésszerű költségeit, ha a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén a fogyasztó a teljesítés megkezdését követően gyakorolja felmondási jogát
  • azokról az esetekről, amikor a kormányrendelet alapján a fogyasztót nem illeti meg az elállási jog, vagy elveszíti azt;
  • az értékesítés utáni ügyfélszolgálati és egyéb szolgáltatásokról,
  • arról, hogy rendelkezésre áll-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti magatartási kódex, illetve a magatartási kódexről történő másolatkérés módjáról,
  • a fogyasztó kötelezettségeinek szerződés szerinti legrövidebb időtartamáról,
  • a fogyasztó által biztosítandó letét vagy egyéb pénzügyi biztosíték nyújtásáról és annak feltételeiről,
  • a jogszabályi előírás vagy a vállalkozás döntése alapján a vállalkozásra nézve kötelező peren kívüli panaszkezelési mód és vitarendezési mechanizmus igénybevételének lehetőségéről, és az ehhez való hozzáférés módjáról.

 

Ha a vállalkozás nem ad tájékoztatást az ár mellett felmerülő egyéb járulékos költségekről, illetve arról, hogy elállás esetén a termék visszaküldésének a költségeit a fogyasztónak kell viselnie, a fogyasztó később nem köteles megfizetni ezen költségeket.

 

Az elállási/felmondási jogról való tájékoztatási kötelezettségének a vállalkozás a kormányrendelet mellékletében található elállási/felmondási mintatájékoztató kitöltésével is eleget tehet.

 

A tájékoztatás a szerződés részét képezi és nem módosítható, kivéve, ha a felek erről kifejezetten megállapodnak. A tájékoztatási kötelezettség teljesítésének bizonyítása a vállalkozást terheli.

 

3.3. Speciális tájékoztatási követelmények

 

3.3.1. Az üzlethelyiségen kívüli és a távollévők közötti szerződések körében az alábbi esetekben a kormányrendelet nem kívánja meg a vállalkozástól a 3.2. alpontban felsorolt valamennyi információról való tájékoztatást:

 

Olyan üzlethelyiségen kívül kötött szerződések körében, ahol fogyasztó kifejezetten kérte a vállalkozás javítási, karbantartási szolgáltatását és a felek a szerződést azonnal teljesítik, feltéve, hogy a fogyasztó által fizetett ellenérték nem haladja meg a 200 eurónak megfelelő forintösszeget; előzetesen elegendő tájékoztatni a fogyasztót a vállalkozás nevéről és elérhetőségeiről, az ellenszolgáltatás teljes összegéről vagy annak kiszámítási módjáról a teljes összegre vonatkozó becsléssel együtt. Tájékoztatást kell adni továbbá a termék/szolgáltatás lényege tulajdonságairól, az elállási/felmondási jogról, valamint arról, ha e jog a fogyasztót nem illeti meg, vagy elveszíti azt. Azonban ha fogyasztó kifejezetten beleegyezik, ezen utóbbi információkról nem kell papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatni a fogyasztót. A szerződéskötés visszaigazolásának (lásd 4.2. pont) azonban tartalmaznia kell 3.2. pontban foglalt valamennyi információt.

 

Olyan távollévők közötti szerződések körében, amelyeket olyan eszköz alkalmazásával kötnek meg, amelyen az információk megjelenítésére korlátozott hely vagy idő áll rendelkezésre (pl.: mobiltelefonok kijelzője, vagy televíziós hirdetések), előzetesen elegendő tájékoztatni a fogyasztót a szolgáltatás lényeges tulajdonságairól, a vállalkozás nevéről, az ellenszolgáltatás teljes összegéről, az elállási/ felmondási jogról, és a határozott idejű szerződés időtartamáról, a határozatlan időre szóló szerződés esetén a megszüntetés feltételeiről.

 

3.3.2. További speciális szabályok:

 

Az olyan elektronikus szerződések esetén, amelyek a fogyasztó számára fizetési kötelezettséget keletkeztetnek, a vállalkozás egyértelműen és jól látható módon, közvetlenül a fogyasztó szerződési nyilatkozatának megtétele előtt felhívja a fogyasztó figyelmét a kormányrendelet 11. § (1) bekezdés a), e), f), p), q) és r) pontjában meghatározott információkra. Ilyenkor továbbá a vállalkozás köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztó a szerződési nyilatkozatának megtételekor kifejezetten tudomásul vegye, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a nyilatkozat megtétele gomb vagy hasonló funkció aktiválásával jár, a gombot vagy a hasonló funkciót könnyen olvasható módon fizetési kötelezettséggel járó megrendelés vagy ennek megfelelő, egyértelműen megfogalmazott felirattal kell ellátni, amely jelzi, hogy a szerződési nyilatkozat megtétele a vállalkozás javára teljesítendő fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a vállalkozás e kötelezettségének nem tett eleget, az így megkötött szerződés semmis.

 

Az internetes honlappal rendelkező vállalkozás köteles legkésőbb a fogyasztó szerződéses ajánlatának megtételekor egyértelműen és olvashatóan feltüntetni az esetleges fuvarozási korlátozásokat és az elfogadott fizetési módokat.

 

Ha a vállalkozás távollevők közötti szerződés megkötését telefonon kezdeményezi, a telefonbeszélgetés megkezdésekor tájékoztatja a fogyasztót a vállalkozás nevéről, illetve annak a vállalkozásnak a nevéről, akinek a nevében telefonál, valamint arról, hogy a telefonhívás szerződés megkötésére irányul.

 

 

4. Formai követelmények az üzlethelyiségen kívüli és a távollévők közötti szerződések esetén

 

4.1. A szerződéskötés előtti tájékoztatásra nézve

 

Üzlethelyiségen kívüli szerződések esetén a vállalkozás papíron vagy - ha a fogyasztó beleegyezik - más tartós adathordozón közli a tájékoztatást a fogyasztóval. A tájékoztatást olvasható módon, világos és közérthető nyelven kell rendelkezésre bocsátani.

Távollévők között kötött szerződések esetén a vállalkozás a tájékoztatást az adott kommunikációs eszköznek megfelelő módon adja meg vagy teszi elérhetővé. A tájékoztatást szintén világos és közérthető nyelven kell rendelkezésre bocsátani. A tartós adathordozón rendelkezésre bocsátott információnak olvashatónak kell lennie.

 

4.2. A szerződés megkötésére nézve

 

Üzlethelyiségen kívüli szerződések esetén a szerződéskötést követően a vállalkozás átadja a fogyasztónak az aláírt szerződés másolatát vagy a szerződéskötést papíron vagy – a fogyasztó beleegyezése esetén – más tartós adathordozón visszaigazolja.

 

Távollévők között kötött szerződések esetén a szerződéskötést követően a vállalkozás – ésszerű időn belül, de a termék adásvételére irányuló szerződés esetén legkésőbb a termék átadásakor, a szolgáltatásnyújtására irányuló szerződés esetén legkésőbb a szolgáltatás teljesítésének megkezdésekor – tartós adathordozón visszaigazolást ad a fogyasztónak a megkötött szerződésről. E visszaigazolás tartalmazza a 3.2. pontban meghatározott tájékoztatást, kivéve, ha azt a vállalkozás már a szerződés megkötése előtt tartós adathordozón a fogyasztónak megadta;

 

 

5. Az elállási jog

 

A fogyasztót indokolás nélküli elállási jog illeti meg üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén. E jogosultságot már a hatályos szabályozás is biztosítja a fogyasztó számára. Az új kormányrendelet azonban lényeges változásokat hoz ezen a téren is.

 

5.1. Az elállási jog gyakorlásának határideje, a határidő-számítás módja

 

Az új szabályok értelmében a fogyasztó elállási jogát 14 (naptári) napig gyakorolhatja E határidő kezdőnapja a szerződés típusától függően – a következő:

 

A termék adásvétele esetén az nap, amikor a fogyasztó átveszi

--- a terméket,

--- több termék, vagy több tételből álló termék esetén az utoljára szolgáltatott terméket/darabot,

--- a meghatározott időszakon belül rendszeresen szolgáltatott termék esetén, az elsőként szolgáltatott terméket;

 

Szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetén a szerződéskötés napja.

 

A fenti szabályok természetesen nem zárják ki, hogy a termék adásvételére irányuló szerződés esetén a fogyasztó az elállási jogát már a szerződés megkötése és a termék átvétele közötti időszakban is gyakorolja.

 

5.2. Az elállási jogról való tájékoztatás elmulasztásának következménye

 

A kormányrendelet szigorúan szankcionálja, ha a vállalkozás elmulasztja tájékoztatni a fogyasztót az elállási jogáról. Ebben az esetben az elállási határidő 12 hónappal meghosszabbodik. Ha e tizenkét hónap folyamán a vállalkozás megadja a tájékoztatást, akkor a tájékoztatás közlésének napjától számított 14. napon jár le az elállási határidő.

 

5.3. Az elállási jog gyakorlása

 

A fogyasztó – választása szerint – saját megfogalmazású elállási nyilatkozatot tehet, vagy elállási jogát a kormányrendelet mellékletében található elállási nyilatkozat-minta megfelelő kitöltésével is gyakorolhatja. Abban az esetben, ha a vállalkozás internetes honlapján biztosítja a fogyasztó számára a nyilatkozat benyújtását vagy a nyilatkozat-minta kitöltését, a vállalkozás a fogyasztó nyilatkozatát köteles haladéktalanul visszaigazolni tartós adathordozón.

Az elállási jog akkor minősül határidőben érvényesítettnek, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát a 14 napos határidő idő lejárta előtt elküldi; tehát a határidő

betartásához nem szükséges, hogy az elállási nyilatkozat a vállalkozáshoz ténylegesen meg is érkezzen.

Hangsúlyozandó, hogy a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy az elállási jogát a fenti szabályokkal összhangban gyakorolta.

 

5.4. A vállalkozás kötelezettségei elállás esetén

 

A vállalkozás visszatérítési kötelezettsége

Lényeges új szabály, miszerint a vállalkozás köteles a fogyasztó elállásáról való tudomásszerzését követő 14 napon belül a fogyasztó által megfizetett teljes összeget megtéríteni a fogyasztó számára. Kiemelendő, hogy a vállalkozás nem csak a termék/szolgáltatás árát, díját köteles visszatéríteni, hanem minden egyéb teljesítéssel összefüggő költséget is. Ez alól kivétel az az eset, amikor a fogyasztó a legkevésbé költséges szokásos fuvarozási módtól eltérő fuvarozási módot választott, az ebből fakadó többletköltségeket a vállalkozás ugyanis nem köteles visszafizetni.

 

A visszatérítés módja

A visszatérítési kötelezettségének a vállalkozás a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal egyező módon köteles eleget tenni. Ettől eltérő visszafizetési módot a vállalkozás csak akkor alkalmazhat, ha a fogyasztó ebbe kifejezetten beleegyezik, de a fogyasztót ebből fakadóan semmilyen többletdíj nem terhelheti.

 

A vállalkozás visszatartási joga

Termék adásvétele esetén a vállalkozás mindaddig visszatarthatja a fogyasztónak visszajáró összeget, amíg a fogyasztó a terméket vissza nem szolgáltatta, vagy kétséget kizáróan nem bizonyította, hogy azt visszaküldte. Ha azonban a vállalkozás vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza, a visszatartás joga nem illeti meg.

 

5.5. A fogyasztó kötelezettségei elállása esetén

 

A termék visszaküldése

A fogyasztó az elállás közlésétől számított 14 napon belül köteles a terméket visszaküldeni, vagy a vállalkozásnak átadni. Nem terheli a fogyasztót ez a kötelezettség, ha vállalkozás vállalta, hogy a terméket maga fuvarozza vissza. A visszaküldés határidőben teljesítettnek minősül, ha a fogyasztó a terméket a határidő lejárta előtt elküldi

 

A termék visszaküldési költségének viselése

Elállás esetén a termék visszaküldése közvetlen költségének viselése a következőképpen alakulhat:

  • a vállalkozás viseli abban az esetben, ha ezt a szerződéskötéskor vállalta;
  • a fogyasztó viseli, ha a vállalkozás nem vállalta előzetesen e költségek viselését;
  • szankciós jelleggel akkor is a vállalkozás viseli a visszaküldés költségét, ha a fogyasztót előzetesen nem tájékoztatta arról, hogy elállása esetén a termék visszafuvarozásának költségét a fogyasztó viseli [lásd a 3.2. pontnál leírtakat];
  • speciális eset: ha az üzleten kívül kötött szerződés megkötésével egyidejűleg a vállalkozás kifuvarozta a terméket a fogyasztónak, a vállalkozás viseli a visszafuvarozás költségeit. Ez alól kivétel az az eset, ha a termék postai küldeményként visszaküldhető, ebben az esetben ugyanis a visszaküldés költségét a fogyasztó viseli.

 

Felelősség a termék értékcsökkenéséért

A fogyasztó az elállási joga gyakorlása előtt a terméket csak annak jellege, tulajdonságai, és működése megállapításához szükséges mértékben használhatja. Az ezt meghaladó használatból eredő értékcsökkenést elállási joga gyakorlását követően köteles megtéríteni a vállalkozásnak. E megtérítési kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha a vállalkozás nem tett eleget az elállási jogra és annak feltételeire vonatkozó előzetes tájékoztatási kötelezettségének.

A fogyasztót az elállási joga gyakorlásával összefüggésben e kötelezettségeken túlmenően további kötelezettség, költség nem terhelheti.

 

5.6. Kivételek az elállási jog alól

 

A kormányrendelet széles körét határozza meg azon eseteknek, amikor a fogyasztót nem illeti meg a 14 napos indokolás nélküli elállási/felmondási jog:

  • a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szolgáltatás egészének teljesítését követően; ilyenkor a fogyasztó csak abban az esetben veszíti el elállási jogát, ha a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg, és a fogyasztó tudomásul vette, hogy a szolgáltatás egészének teljesítését követően felmondási jogát elveszíti];
  • olyan szerződés esetében, amely nem tárgyi adathordozón nyújtott digitális adattartalom szolgáltatására irányul, már a teljesítés megkezdésével megszűnik a fogyasztó elállási joga, feltéve, hogy a vállalkozás a fogyasztó kifejezett, előzetes beleegyezésével kezdte meg a teljesítést, és a fogyasztó e beleegyezésével egyidejűleg nyilatkozott annak tudomásul vételéről, hogy a teljesítés megkezdését követően elveszíti elállási/felmondási jogát;
  • olyan termék vagy szolgáltatás tekintetében, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac vállalkozás által nem befolyásolható, az elállási/felmondási határidő alatt is lehetséges ingadozásától függ;
  • olyan nem előre gyártott termék esetében, amelyet a fogyasztó utasítása alapján vagy kifejezett kérésére állítottak elő, vagy olyan termék esetében, amelyet egyértelműen a fogyasztó személyére szabtak;
  • romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termék tekintetében;
  • olyan zárt csomagolású termék tekintetében, amely egészségvédelmi vagy higiéniai okokból az átadást követő felbontása után nem küldhető vissza;
  • olyan termék tekintetében, amely jellegénél fogva az átadást követően elválaszthatatlanul vegyül más termékkel;
  • olyan alkoholtartalmú ital tekintetében, amelynek tényleges értéke a vállalkozás által nem befolyásolható módon a piaci ingadozásoktól függ, és amelynek áráról a felek az adásvételi szerződés megkötésekor állapodtak meg, azonban a szerződés teljesítésére csak a megkötéstől számított harmincadik napot követően kerül sor;
  • olyan vállalkozási szerződés esetében, amelynél a vállalkozás a fogyasztó kifejezett kérésére keresi fel a fogyasztót sürgős javítási vagy karbantartási munkálatok elvégzése céljából; ez esetben az elállási jog azonban kiterjed a fogyasztó által kifejezetten kért szolgáltatásokon és a karbantartás vagy a javítás elvégzéséhez felhasznált cserealkatrészeken felül kínált szolgáltatásokra vagy termékekre;
  • lezárt csomagolású hang-, illetve képfelvétel, valamint számítógépes szoftver példányának adásvétele tekintetében, ha az átadást követően a fogyasztó a csomagolást felbontotta;
  • hírlap, folyóirat és időszaki lap tekintetében, az előfizetéses szerződések kivételével;
  • nyilvános árverésen megkötött szerződések esetében;
  • lakáscélú szolgáltatás kivételével szállásnyújtásra irányuló szerződés, fuvarozás, személygépjármű-kölcsönzés, étkeztetés vagy szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásra irányuló szerződés esetében, ha a szerződésben meghatározott teljesítési határnapot vagy határidőt kötöttek ki.

 

5.7. Az elállási jog gyakorlásának hatása a járulékos szerződésekre

 

Járulékos szerződésnek minősül az olyan fogyasztói szerződés, amely távollevők között vagy üzlethelyiségen kívül kötött szerződéshez kapcsolódó egyéb termék értékesítésére, vagy szolgáltatás nyújtására irányul, amelyet a vállalkozás vagy a vállalkozással kötött megállapodás alapján harmadik személy nyújt.

 

Ha a fogyasztó az üzlethelyiségen kívül kötött vagy távollévők között kötött szerződéstől eláll/azt felmondja, ezzel a szerződéshez kapcsolódó járulékos szerződést is felbontja/megszünteti.

 

A járulékos szerződés felbontásának/megszüntetésének következményei: a fogyasztó a vállalkozás ebből eredő kárát nem köteles megtéríteni, és a szerződés felbontásával vagy megszüntetésével összefüggésben tőle egyéb költség – az 5.4. pontban és 5.5. pontokban foglaltakon kívül – nem követelhető. A vállalkozás köteles a járulékos szerződésben részt vevő harmadik személy szerződő felet a fogyasztó elállásáról vagy felmondásáról haladéktalanul értesíteni.

 

 

6. Speciális szabályok a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések tekintetében

 

Ha az üzleten kívül kötött vagy távollévők között kötött szerződés szolgáltatás nyújtására irányul, az előzőekben leírt szabályok az alábbi eltérésekkel alkalmazandóak:

  • a vállalkozás tájékoztatási kötelezettsége, a fogyasztó hozzájárulása a teljesítés megkezdéséhez

Szolgáltatás nyújtására irányuló szerződéseknél a fogyasztó kifejezett beleegyezése szükséges ahhoz, hogy a teljesítés már az elállási határidő [a szerződéskötéstől számított 14 nap] letelte előtt megkezdődjön. Üzlethelyiségen kívüli szerződések esetén a fogyasztó e kifejezett beleegyezését köteles a vállalkozással tartós adathordozón közölni. Ilyen szerződések estén továbbá a vállalkozás köteles a szerződéskötés előtt tájékoztatni a fogyasztót az őt megillető felmondási jogról, valamint arról, hogy e joga gyakorlása esetén köteles megtéríteni a vállalkozás által nyújtott szolgáltatás ellenértékét is.

Speciális szabályokat állapít meg a kormányrendelet a digitális adattartalom szolgáltatására, amennyiben azt nem tárgyi adathordozón nyújtják.

 

E szerződések esetén a vállalkozás csak akkor kezdheti meg a szolgáltatás nyújtást a felmondási határidő alatt, ha:

  • a fogyasztó a teljesítés megkezdésébe előzetesen, kifejezetten beleegyezett; és
  • e beleegyezése megadásával egyidejűleg nyilatkozott arról is, hogy tudomásul veszi azt, hogy beleegyezésével elveszíti felmondási jogát; és
  • a vállalkozás a fogyasztó e nyilatkozatait tartós adathordozón visszaigazolja.

 

Ha a fenti követelmények nem teljesülnek, a fogyasztó felmondási joga gyakorlása esetén nem köteles megtéríteni a szolgáltatás teljesítésének teljes vagy részleges költségeit [a már nyújtott szolgáltatás ellenértékét].

  • felmondási jog (a felmondási jogra is értelemszerűen alkalmazandóak az 5.1.-5.3., valamint az 5.6.-5.7. alpontokban foglaltak)

 

A távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet kizárta az indokolás nélküli elállási jog gyakorlását a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések esetén, ha a teljesítés az elállási határidő alatt már megkezdődött.

 

Az új kormányrendelet viszont már lehetővé teszi, hogy olyan üzlethelyiségen kívül kötött vagy távollévők között kötött szerződés esetén, amely szolgáltatás nyújtására irányul, és a teljesítés a szerződéskötéstől számított 14 napos határidő alatt már megkezdődött, a fogyasztó egyoldalúan, indokolás nélkül megszüntesse a szerződést. Ebben az esetben a fogyasztót indokolás nélküli felmondási jog illeti meg (elállási jog helyett), tekintettel arra, hogy a szolgáltatásnyújtás megkezdését követően a szerződéskötés előtti állapot már nem állítható helyre, így elállásra fogalmilag nincs lehetőség.

 

A felmondási jog gyakorlásának következtében a felek kötelesek elszámolni egymással, vagyis a fogyasztó köteles megtéríteni a már nyújtott szolgáltatás ellenértékét. Ilyenkor a fogyasztó által arányosan fizetendő összeget a szerződésben megállapított adóval megnövelt teljes ár alapján kell kiszámítani. A fogyasztó ebben az esetben bizonyíthatja, hogy e teljes összeg túlzottan magas, ilyenkor az arányos összeget a már teljesített szolgáltatások piaci értéke alapján kell kiszámítani. A piaci érték megállapításánál az azonos tevékenységet végző vállalkozások azonos szolgáltatásának a szerződés megkötésének időpontja szerinti ellenértékét kell figyelembe venni.

 

Más a helyzet akkor, ha a vállalkozás már a 14 napos határidő lejárta előtt a teljes szerződéses szolgáltatást teljesítette; ezt követően a fogyasztó a felmondási jogával már nem élhet. Azonban még ebben az esetben is élhet a fogyasztó a felmondási jogával akkor, ha a vállalkozás a teljesítést a fogyasztó kifejezett előzetes beleegyezése nélkül kezdte meg, valamint a fogyasztó nem vette tudomásul, hogy a szolgáltatás egészének teljesítését követően a felmondási jogát elveszíti.

 

 

7. A fogyasztói szerződésekre alkalmazandó közös szabályok

 

Az alábbi szabályok valamennyi fogyasztó és vállalkozás között kötött szerződés esetén alkalmazandóak, tehát az üzlethelyiségen kívül, a távollévők között kötött és ezektől eltérő szerződések esetén is:

 

A telefonos kapcsolattartásra vonatkozó szabályok:

A kormányrendelet valamennyi fogyasztói szerződés esetében előírja, ha a vállalkozás a szerződéskötést követő kapcsolattartáshoz telefonos ügyintézést biztosít, a vállalkozás köteles biztosítani, hogy a vele kapcsolatba lépő fogyasztót a hívásért emelt díj ne terhelje. E a tilalom nem érinti az elektronikus hírközlési szolgáltató azon jogát, hogy a hívásokért díjat számítson fel.

 

A fizetőeszköz használati díjára vonatkozó szabályok:

Valamennyi fizetési mód tekintetében a kormányrendelet előírja, hogy a vállalkozás az adott fizetési mód igénybevételéért a fizetési móddal összefüggésben felmerült általa viselt költséget meghaladó díjat nem számíthat fel. Ez a szabály nem érinti azon jogszabályi rendelkezéseket, amelyek egy adott fizetési mód igénybevételéért díj vagy egyéb fizetési kötelezettség felszámítását teljes mértékben tiltják.

 

Nem kért értékesítés:

A vállalkozás nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan terméket értékesít vagy olyan szolgáltatást nyújt, amelyre nézve nem jött létre szerződés. Ilyen esetben még a fogyasztó nyilatkozatának elmulasztása esetén sem lehet vélelmezni a vállalkozás ajánlatának – hallgatólagos – elfogadását.

 

 

8. Eljárás a kormányrendelet rendelkezéseinek megsértése esetén

 

A kormányrendelet egyes rendelkezései megsértése esetén a jogkövetkezményeket maga a kormányrendelet állapítja meg. [Pl.: 11. § (2) bekezdés, 15. § (2) bekezdés, 21. §, 25. §, 27. §]

 

Emellett értelemszerűen a Polgári Törvénykönyv rendelkezései is megfelelően alkalmazandók a kormányrendelet által előírt egyes szerződéses kötelezettségek megsértése estén.

 

A fentieken túlmenően a kormányrendeletben meghatározott tájékoztatási kötelezettség megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint: a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó követelmények megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezéseinek alkalmazásával.

 

A szerződéskötést követő telefonos kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezés megsértése esetén szintén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározottak szerint.