Üdvözöljük a

Részletes információk | Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Részletes információk

Részletes információk a Békéltető Testületről

 

Elérhetőség:

Veszprém Megyei Békéltető Testület

 

Cím: 8200 Veszprém, Radnóti tér 1. (Fsz. 115-116.)

 

Tel.: +36-88-814-121 (ügyfélfogadási időben), +36-88-814-111 (VKIK titkárság)

 

Fax: +36-88-412-150 (VKIK fax)

 

E-mail: info@bekeltetesveszprem.hu

 

Web: www.bekeltetesveszprem.hu

______________  
Ügyfélfogadás: Hétfőnként 08:00-13:00, illetve egyéni megbeszélés szerint
 

Az elnök közvetlen telefon elérhetősége: +36-30-608-0270 (munkanapokon 08:00-13:00 között)

 

 

A Békéltető Testület tagjai:

 

 

Név

Szakterület, végzettség

Jelölő, delegáló szervezet

Megbízatás

1.

dr. Beregi Zoltán

kereskedelmi és szolgáltatási ügyek

jogász

Veszprém Megyei

Agrárkamara

2016.01.01-

2019.12.31.

2.

dr. Dobó-Kocsis Veronika

kereskedelmi és szolgáltatási ügyek

jogász

Veszprém Megyei

Kereskedelmi és Iparkamara

2016.01.01-

2019.12.31.

3.

dr. Filep Balázs

kereskedelmi és szolgáltatási ügyek

jogász

Veszprém Megyei

Kereskedelmi és Iparkamara

2016.01.01-

2019.12.31.

4.

dr. Herjavecz Klára

kereskedelmi és szolgáltatási ügyek

jogász

Veszprém Megyei

Kereskedelmi és Iparkamara

2016.01.01-

2019.12.31.

5.

dr. Szabó Géza

kereskedelmi és szolgáltatási ügyek

jogász

Veszprém Megyei

Kereskedelmi és Iparkamara

2016.07.01-

2019.12.31.

6.

dr. Szücs László

kereskedelmi és szolgáltatási ügyek

népművelő-könyvtáros

Veszprém Megyei

Kereskedelmi és Iparkamara

2016.01.01-

2019.12.31.

7.

Demeter Ferenc

kereskedelmi és szolgáltatási ügyek

mérnök

Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület

Veszprém Megyei Szervezete

2016.01.01-

2019.12.31.

8.

dr. Konkoly Zoltán

kereskedelmi és szolgáltatási ügyek

jogász

Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület

Veszprém Megyei Szervezete

2016.01.01-

2019.12.31.

9.

Mitev Hrisztó

kereskedelmi és szolgáltatási ügyek

közgazdász

Csalán

Környezet- és Természetvédő Egyesület

2016.01.01-

2019.12.31.

10.

dr. Németh Sándor

kereskedelmi és szolgáltatási ügyek

összes szakterület

jogász

Csalán

Környezet- és Természetvédő Egyesület

2016.01.01-

2019.12.31.

11.

dr. Szücs Szabolcs

kereskedelmi és szolgáltatási ügyek

jogász

Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület

Veszprém Megyei Szervezete

2016.01.01-

2019.12.31.

12.

dr. Vasvári Csaba

kereskedelmi és szolgáltatási ügyek

jogász

Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület

Veszprém Megyei Szervezete

2016.01.01-

2019.12.31.

 

 

 A békéltető testületi tagok függetlenségére és pártatlanságára vonatkozó törvényes követelményei

 

A testület a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) szabályai szerint a megyei kereskedelmi és iparkamara mellett működő független testület [18. § (2) bekezdés].

 

„A békéltető testületi tagoknak függetlennek és pártatlannak kell lenniük, nem lehetnek képviselői a feleknek, eljárásuk során utasítást nem fogadhatnak el. Teljes titoktartásra kötelezettek a békéltető testület működése során tudomásukra jutott tények és adatok tekintetében, az eljárás megszűnése után is. Minderről kijelölésük elfogadásakor írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni” . [24/A. §] A testület 14 tagja a kijelöléskor a nyilatkozatot aláírta.

 

A függetlenséget és pártatlanságot biztosítja az is, hogy a háromtagú tanácsban való eljáráskor az eljáró tanács egyik tagját az eljárást megindító fogyasztó, egy másik tagját pedig az eljárással érintett vállalkozás jelöli (jelölheti) ki a részére megküldött, a honlapon is szereplő a testületi tagok listájáról.

 

Az eljáró tanács elnökét, továbbá ha a felek bármelyike a törvény szerinti 8 napos határidőn belül nem él a jelölés lehetőségével, vagy ha más okból szükséges, az eljáró tanács hiányzó tagját a testület elnöke jelöli ki, figyelemmel arra, hogy legalább egy tagnak jogi végzettséggel kell rendelkeznie.

 

A pártatlanságot biztosítja az is, hogy a három tagból legalább egy tag a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek által jelölt, egy másik tag pedig a kamarák által kijelölt testületi tagok közül kerül ki.

 

Ha egyedül eljáró tagot jelöl ki az elnök az eljárásra, akkor az csak jogi végzettségű személy lehet, és figyelemmel kell lenni a kijelölésnél minden olyan szempontra, amely nagy valószínűséggel biztosítja független és pártatlan testületi tag kijelölését.

 

Nem jelölhető ki az eljáró tanács tagjának az a békéltető testületi tag, aki az üggyel kapcsolatban a fogyasztónak vagy a vállalkozásnak tanácsot adott [25. §(2) – (5) bekezdések].

 

További biztosíték, hogy a 26. § (1) – (2) bekezdése szerint „A békéltető testületi tag az eljárásból ki van zárva, ha neki vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának a vitás ügyhöz személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik, illetve egyéb ok miatt elfogult, kivéve, ha a feleket erről tájékoztatta, és ennek ismeretében személye ellen egyik fél sem emelt kifogást.

 

(2) A felek, illetve az elnök által az eljáró tanácsba kijelölt testületi tag köteles a testület elnökének haladéktalanul bejelenteni és a felek előtt feltárni minden olyan körülményt, amely jogos kétségeket ébreszthet függetlensége vagy pártatlansága tekintetében.”

 

Emellett, ha bármelyik Fél szerint olyan körülmények állnak fenn a taggal szemben, amelyek jogos kétségeket ébresztenek függetlensége vagy pártatlansága tekintetében, a Fél kizárási kérelmet terjeszthet elő.

A fél az általa kijelölt testületi tag ellen csak olyan okból élhet kizárási kérelemmel, amely a kijelölést követően vált előtte ismertté.

 

Az indokolással ellátott írásbeli kizárási kérelem attól a naptól számított három napon belül terjeszthető elő, amikor a fél az eljáró tanács összetételéről tudomást szerzett, vagy amikor a (3) bekezdésben említett körülmények előtte ismertté váltak.

 

A kizárási kérelemről a békéltető testület elnöke dönt, az érintett testületi tag meghallgatása után. E döntés meghozataláig az eljáró tanács - a kizárással érintett testületi tagot is beleértve - folytathatja az eljárást, de kötelezést tartalmazó határozatot, illetve ajánlást nem hozhat [26. § (3) –(6) bekezdései].

 

A 30. § (2) bekezdése is előírja, hogy „Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő elbánásban részesíteni. Köteles lehetőséget adni a felek számára álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja.”

 

 

A békéltető testületek hatáskörébe tartozó ügyek:

 

2015. szeptember 11-ig:

 

Fgytv. 18. § (1) „A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügyben döntés hozatala a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.”

 

2015. szeptember 11. után:

 

Fgytv. 18. § (1) „A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.”

Fgytv. 2. § s) „fogyasztói jogvita: a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy,”

t) belföldi fogyasztói jogvita: adásvételi vagy szolgáltatási szerződés kapcsán felmerülő olyan jogvita, amely esetében a fogyasztó a termék vagy a szolgáltatás megrendelésének időpontjában Magyarországon rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, és a vállalkozás rendelkezik Magyarországon székhellyel, telephellyel, fiókteleppel,

u) határon átnyúló fogyasztói jogvita: adásvételi vagy szolgáltatási szerződés kapcsán felmerülő olyan jogvita, amely esetében az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, és a vállalkozás székhelye, telephelye, letelepedési helye ettől eltérő európai uniós tagállamban van, vagy az érintett fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye más európai uniós tagállamban található, és a vállalkozás székhelye Magyarországon van.

 

 

Tájékoztató a közzéteendő adatokról, tényekről

 

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 37/A. § (3( bekezdése alapján:

 

1) A Fgyrv. 37/A. § (3) bekezdése g) pontja előírása alapján a békéltető testület közzéteszi, hogy a békéltető testület eljárása jogszabályon – elsősorban a Fgytv. értendő ez alatt -, valamint a honlapon is közzétett, saját eljárási szabályzatán alapul,

 

2) A békéltető testületi eljárást kizárólag fogyasztónak minősülő személy [Fgytv. 2. § a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, továbbá a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró, külön törvény szerinti civil szervezet, egyházi jogi személy, társasház, lakásszövetkezet, mikro-, kis- és középvállalkozás is, aki, illetve amely árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje,] kezdeményezheti a békéltető testület hatáskörébe tartozó ügyekben

[18. § (1) bekezdése: békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében. (…).]

akkor, ha már előzetesen megkísérelte a fogyasztói jogvita rendezését és a vita megkísérlésének tényére vonatkozóan bizonyítékkal rendelkezik.

[Fgytv. 27. §, illetve 28. § (3) bekezdés: „A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését” illetve  „A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozás írásbeli nyilatkozatát a panasz elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot a 27. §-ban előírt egyeztetés megkísérléséről.]

A kérelmet a Fogyasztó az eljárás bármelyik szakaszában visszavonhatja.

 

3)  A békéltető eljárás  - fő szabályként – ingyenes. Díj- és illetékfizetési kötelezettsége a Feleknek nincs, illetve a Felek viselik az eljárással kapcsolatban felmerült költségeiket.

A Fgytv. 26/A. § (1) bekezdése értelmében a békéltető testület erről, bárki kérésére erről, írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást ad.  

Ugyanakkor, mennyiben  kötelezést tartalmazó határozatot hoz az eljáró tanács [Fgytv. 32. § a) pontja], akkor a határozatban rendelkezni kell az eljárás költségének összegéről és annak viseléséről.

„Az eljárás költségének tekintendő mindaz a költség, ami a felek oldalán a békéltető testület eljárása igénybevételével összefüggésben - a célszerű és jóhiszemű eljárás követelményére figyelemmel - igazoltan felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével összefüggő útiköltség és keresetkiesés stb.). A jogi képviselettel összefüggésben felmerülő költség nem tekinthető az eljárás költségének.”

„Az eljárás költségét az a fél viseli, akinek terhére a tanács az ügyet eldöntötte.” [Fgytv. 33. § (1) – (3) bekezdései]

 

4) A békéltető testületi eljárás átlagos időtartama (benyújtástól a meghallgatásig, illetve a döntés meghozataláig) 30-45 nap. A meghallgatás kb. 1 órát vesz igénybe.

 

5) A békéltető testületi eljárás során meghozható döntések, joghatása és kikényszeríthetősége, valamint ennek módja.

 

a) Hangsúlyozni kell, hogy a békéltető testületnek nincs a döntések kikényszerítésére jogi lehetősége. A döntés kihirdetésével, kézbesítésével a feladata befejeződött, a Felekkel kapcsolatos intézkedési lehetősége nincs.

 

b) A békéltető testületi eljárás során a fő cél a felek közötti egyezség létrehozása (Fgytv. 30. §), illetve jóváhagyása.

Ha a jóváhagyott egyezséget mégsem hajtja végre a Vállalkozás a teljesítési határidőn belül, akkor a Fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását, a békéltető testület elnökének egyidejű értesítése mellett. Ha ezt kéri, a további döntést a bíróság hozza meg.

Ha nem volt hatásköre a testületnek az eljárásra, akkor a bíróság megtagadja a határozat végrehajtásának elrendelését. [Fgytv. 36. § (3) – (5) bekezdései]

 

c) A törvény szerint a békéltető testület akkor hozhat a bepanaszolt vállalkozóra nézve kötelezést tartalmazó (és így akár bírósági végrehajtás útján is kikényszeríthető) határozatot(Fgytv. 32. § a) pont), ha a Vállalkozás általános alávetési nyilatkozatot tett, vagy a tanács döntésének kötelezésként történő elfogadásáról előzetesen, vagy legkésőbb a döntésig nyilatkozik.

 

A kötelezést tartalmazó határozat elleni fellebbezést a Fgytv. 34. § (2) bekezdése kizárja.

 

A Fél a kötelezést tartalmazó határozat részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha

 

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

 

b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy

 

c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli    elutasításának lett volna helye.

A Vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

A pert a békéltető testülettel szemben kell megindítani. A testület e perben perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik.

A bíróság a tanács kötelezést tartalmazó határozatának végrehajtását a Fél kérelmére felfüggesztheti.

A bíróság ítélete kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezésére vonatkozhat. A bíróság eljárására egyebekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény I-XIV. fejezetének rendelkezései irányadók. [Fgytv. 34. § (3) – (8) bekezdései].

Amennyiben a kötelezést tartalmazó határozatot nem hajtja végre a Vállalkozás a teljesítési határidőn belül, akkor a Fogyasztó kérheti a bíróságtól a tanács határozatának végrehajtási záradékkal történő ellátását, a békéltető testület elnökének egyidejű értesítése mellett. Ha ezt kéri, a további döntést a bíróság hozza meg.

Ha nem volt hatásköre a testületnek az eljárásra, akkor a bíróság megtagadja a határozat végrehajtásának elrendelését.

Azokban az esetekben, amikor a határozatot a Vállalkozás nem vette át („nem kereste”), és a kézbesítési vélelmet a testület közzétette, akkor, ha kézbesítési vélelemre tekintettel végrehajtási záradékkal ellátott kötelezést tartalmazó határozat alapján megindult a végrehajtási eljárás, de a címzett a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet terjeszt elő, a kérelemnek a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.

Ha azonban a kérelemben foglalt tények fennállása valószínűnek mutatkozik, erről a kérelmet elbíráló békéltető testület elnöke - a valószínűségre vonatkozó álláspontja és a kérelem megküldésével - haladéktalanul értesíti a bíróságot. A vállalkozás a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmében kérheti a végrehajtás felfüggesztését, amit a bíróság a fogyasztó meghallgatása nélkül is elrendelhet. [Fgytv. 36. § (3) – (6) bekezdései]

 

d) Ha nincs lehetőség egyezségkötésre és jóváhagyásra, kötelezést tartalmazó határozat meghozatalára, akkor – amennyiben az eljáró tanács elfogadja a fogyasztó álláspontját (részben, vagy egészében) -  a Vállalkozás számára ajánlást (Fgytv. 32. § b) pont) fogalmaz meg.

 

Az ajánlás elleni fellebbezést a Fgytv. 34. § (2) bekezdése kizárja.

 

A Fél az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha

 

a) a tanács összetétele vagy eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

 

b) a 18. § (1) bekezdése alapján a békéltető testületnek nem volt hatásköre az eljárásra, vagy

 

c) a 29. § (4) bekezdésében meghatározott okból a kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

 

A Vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

A pert a békéltető testülettel szemben kell megindítani. A testület e perben perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik.

 

A bíróság ítélete kizárólag az ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat. A bíróság eljárására egyebekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény I-XIV. fejezetének rendelkezései irányadók. [Fgytv. 34. § (3) – (8) bekezdései]

 

Az ajánlás végrehajtása a Vállalkozásra van bízva, azt jogi úton kikényszeríteni nem lehet (sem hatóság, sem bíróság annak betartását, végrehajtását nem rendelheti el).

 

Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület a jogvita tartalmának rövid leírását  és az eljárás eredményét (a döntés rendelkező részét) – a törvényben írt egyéb feltételek teljesülése esetében (pl. a Fogyasztónak be kell jelenteni, hogy nem teljesített a Vállalkozás) – nyilvánosságra hozza legkorábban 60 nappal a kézbesítést követően –, a fogyasztó nevének megjelölése nélkül (Fgytv. 36. § (1) bekezdése).

 

Más esetekben a békéltető testület eljáró tanácsa megszünteti az eljárást (Fgytv. 31. § (3) bekezdés), vagy a kérelem elutasításáról dönt (Fgytv. 32/A. §). 

 

 A tanács az eljárást megszünteti, ha

 

a) a fogyasztó a kérelmét visszavonja,

 

b) a felek az eljárás megszüntetésében megállapodnak,

 

c) az eljárás folytatása lehetetlen,

 

d) az eljárás folytatására a tanács megítélése szerint bármely okból - ideértve azt az esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül megállapítható - nincs szükség,

 

e) a 29. § (4) bekezdése szerinti valamely körülmény a tudomására jut.

 

f)    A Fgytv. 29. §  (4) bekezdése szerinti megszüntetési okok:

a) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt

aa) békéltető testület előtt eljárást indítottak,

ab) közvetítői eljárást indítottak,

ac) per van folyamatban vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak,

b) a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránti ügyben fizetési meghagyás kibocsátására került sor,

c) a jogvita komolytalan vagy zaklató jellegű,

d) a kérelemből megállapítható, hogy az ügy nem minősül fogyasztói jogvitának, illetve ha a békéltető testület egyéb okból nem rendelkezik hatáskörrel a vita elbírálására vagy

e) a fogyasztó a hiánypótlási felhívást - az erre nyitva álló határidőben - nem teljesítette.

 

Ezek alapján, ha a testület elnöke bármelyiket az eljárás kezdeményezésekor  (vagy azt követően) észleli, akkor meghallgatás kitűzése nélkül szünteti meg az eljárást.

 

g) 32/A. § A tanács a fogyasztó kérelmének elutasításáról dönt, ha a meghallgatást követően a kérelmet megalapozatlannak találja.