Üdvözöljük a

Tájékoztató a vállalkozásokat érintő változásokról | Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Tájékoztató a vállalkozásokat érintő változásokról

 

Tájékoztató a vállalkozásokat – a békéltető eljárásban – érintő legfontosabb változásokról

 

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) legutóbbi módosításai közül a vállalkozásokat, cégeket érintő legfontosabb változásokat mutatjuk be, amelyek 2015. szeptember 11-től léptek hatályba.

 

 

Együttműködési kötelezettség a békéltető testület előtt folyó eljárásban:

 

Eddig is volt arra szabály, hogy a vállalkozásokat bizonyos fokú együttműködési kötelezettség terhelte az eljárásban (pl. ilyen a válaszirat küldési kötelezettség), azonban ismert, hogy csak abban volt „szankcionálva”, ennek elmaradása, ha nem küldött ilyen iratot, és nem is vett részt a meghallgatáson a vállalkozás (Fgytv. 36/B. §). Ilyen esetekben a testület honlapján (www.veszpremikamara.hu – békéltető testület) a „nem együttműködő vállalkozások” rovatban került feltüntetésre a vállalkozás neve, elérhetősége, és annak az ügynek a száma, amelyben nem vett részt. Emellett 2014. január 13-tól az ilyen vállalkozások adatait megküldte a testület az illetékes fogyasztóvédelmi hatóságnak (jelenlegi elnevezése: Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Fogyasztóvédelmi Osztály), aki a Fgytv. 45/A. § értelmében ellenőrzi a vállalkozás válaszirat küldésére vonatkozó - békéltető testületi eljárásban fennálló – kötelezettségével összefüggő rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.

 

 

Szigorodnak ezek az előírások, az alábbiak szerint:

 

A vállalkozásokat ehhez képest – talán lehet úgy fogalmazni, hogy - szeptember 11. után ún.”kiterjesztett” együttműködési kötelezettség terheli.

 

1. A válaszirat küldési kötelezettség eddig is volt [Fgytv. 29. § (8) bekezdés]. A békéltető testületi értesítés átvételét követő 8 napon belül eddig is nyilatkozni kellett (válaszirat) a fogyasztói igény jogosságáról, az ügy körülményeiről, illetve a tanács döntésének elfogadásáról (alávetés), és meg kellett jelölnie az állításait alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, és csatolni is kellett azokat. [Kritikaként meg kell jegyezni, hogy viszonylag gyakran fordult elő, hogy csak sematikus válaszokat küldtek egyes vállalkozások, és esetenként nem csatoltak bizonyítékokat sem.] Ha az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattétel elmarad (vagy az nem érdemi), akkor a tanács a rendelkezésére álló adatok alapján határoz. [Nem küld az eljáró tanács hiánypótlási felhívást a vállalkozásnak!]

 

2. A Fgytv. 29. § (11) bekezdése szerint:  „A vállalkozást a békéltető testületi eljárásban együttműködési kötelezettség terheli. Ennek keretében köteles a (8) bekezdésben rögzített tartalommal, az ott említett határidőn belül válasziratát megküldeni a békéltető testület számára és a meghallgatáson egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét biztosítani.

Amennyiben a vállalkozás székhelye vagy telephelye nem a területileg illetékes békéltető testületet működtető kamara szerinti megyébe van bejegyezve, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

Vagyis olyan személy részvételét kell biztosítani, aki egyezséget köthet a fogyasztóval. Ha nem a vállalkozás vezető tisztségviselője képviseli a céget a meghallgatáson, akkor erre, az egyezség megkötésére, a meghatalmazásnak (megbízásnak) ki kell terjednie.

 

Arra is ügyelnie kell a vállalkozásoknak, hogy az együttműködési lehetőség másik, az „írásbeli” formája csak akkor működhet, ha a székhely, és a telephely sem a megyében van.  Ez azt jelenti, hogy pl. az olyan vállalkozásnak, amelyiknek Budapesten, Törökbálinton, vagy éppen Debrecenben van a székhelye, de telephelye van itt Veszprém megyében is, annak a személyes képviseletet biztosítania kell. A békéltető testület ennek megismerése érdekében minden esetben ellenőrzi a vállalkozás cégnyilvántartási adatait, amelyhez a nyilvános cégadatokból jut hozzá. (Kérdésként már felmerült: hogyan kell értelmezni a fióktelephelyekkel összefüggésben ezt a kötelezettséget?)

 

3. Ezekre az új szabályokra is figyelemmel lesz a testület, amikor a felhívásában felszólítja a vállalkozást, hogy „egyezség létrehozatalára feljogosított személy részvételét köteles biztosítani a meghallgatáson,. Az értesítés kiterjed a (11) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségről történő tájékoztatásra, valamint arra, hogy annak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság általi bírságkiszabásra kerül sor.”

 

4. Az együttműködési kötelezettségét megsértő vállalkozásról a békéltető testület értesíti a székhelye szerint illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot.

A bevezetőben jeleztük: 2014. január 13. óta működik már az a szabály, hogy a Fgytv. 36/B. §-ában meghatározott esetekben a fogyasztóvédelmi hatóságot a testület tájékoztatja a vállalkozás magatartásáról.

A 2015. szeptember 11. után indult ügyek esetében, a fogyasztóvédelmi hatóság – új szabály! –  minden esetben bírságot szab ki azon cégekkel szemben, amelyek az együttműködési kötelezettségüket megszegik.

[Kis- és középvállalkozások esetén a bírság 15 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhet, míg a számviteli törvény hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, nem kis- és középvállalkozás esetén a bírság összege 15 ezer forinttól, a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig terjedhet.]

 

 

A vállalkozások tájékoztatási kötelezettségének előírása:

 

1. Már a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések szabályairól szóló tavalyi kormányrendeletben is szerepelt, hogy  fogyasztói jogvita esetében a békéltető testülethez való fordulás lehetőségéről tájékoztatni kell a fogyasztót.

 

2. 2015. szeptember 11-től a Fgytv. is előírja, hogy a tájékoztatásnak fogyasztói jogvita esetén ki kell terjednie a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes békéltető testületekhez való fordulás lehetőségére, valamint tartalmaznia kell a békéltető testület székhelyét [Veszprém Megyei Békéltető Testület, 8200 Veszprém, Radnóti tér 1.] telefonos elérhetőségét [88/429-008, 88/814-111, fax: 88/412-150], internetes elérhetőségét [egyenlőre: www.veszpremikamara.hu; e-mail: bekelteto@veszpremikamara.hu] és levelezési címét [8200 Veszprém, Pf. 220.].

 

A békéltető testületekről történő tájékoztatási kötelezettséget világosan, érthetően és könnyen elérhető módon kell teljesíteni, internetes honlappal rendelkező vállalkozás esetén a honlapon, honlap hiányában az általános szerződési feltételekben, általános szerződési feltételek hiányában pedig külön formanyomtatványon.

Üzlettel rendelkező vállalkozás esetén a tájékoztatást jól láthatóan és olvashatóan kell megadni az üzletben is.

 

3. Ha a vállalkozás a fogyasztó panaszát elutasítja, úgy köteles  a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti, és a hatóság vagy a békéltető testület elérhetőségeit meg is kell adnia. Fő szabály, hogy az eljárásra a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület illetékes. A fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapítja meg, de a fogyasztó kérheti, hogy ezen illetékes testületek helyett, egy, általa kiválasztott testület járjon el ügyében.

Ha bővebben szeretne tájékozódni a Vállalkozásokat is érintő szabályokról, javasoljuk, hogy tanulmányozza a honlapon közzétett ELJÁRÁSI SZABÁLYOKAT, amelyben a törvény hatályos szövege mellett megtalálhatja a megyei gyakorlatra vonatkozó legfontosabb szabályokat is, a használatos nyomtatványokat.