Üdvözöljük a

Az Európai Bíróságra került a a kiküldött munkavállalói irányelve | Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Az Európai Bíróságra került a a kiküldött munkavállalói irányelve

2018. november 7.

A július elején elfogadott kiküldött munkavállalói irányelv-módosítása: a jogszabályt mindvégig kisebbségből ellenző magyar és lengyel kormány az Európai Bírósághoz fordult jogorvoslatért. A két ország abban bízik, hogy az új jogszabály 2020-ig kötelező végrehajtása előtt a luxembourgi bírók visszavonásra kényszeríthetik a döntést.

A magyar kormány központi érvelése az, hogy az új jogszabály sérti a szükségesség és arányosság elvét, csak úgy, mint a megkülönböztetés-mentesség követelményét, összességében pedig protekcionista intézkedés, ami a külföldi szolgáltatók és munkavállalók kiszorítását célozza, és mint ilyen, az egységes uniós piac működési logikáját rombolja. Varsói bejelentés szerint lényegében hasonló alapon támadta meg a leendő új uniós törvényt a lengyel kormány is.

 

A tagországi körben (EU-tanács) tavaly október végén zajlott le a végső szavazás, amelyen csak Magyarország, Lengyelország, Lettország és Litvánia maradt mindvégig állva a kelet-európai ellenzők táborából. Ezt követően, a tagországokat képviselő soros (bolgár) EU-elnökség – éppen a tanácsi mandátum alapján -, továbbá az Európai Parlament küldöttsége (a Bizottság képviselőivel együttműködésben) a formális döntéshozási eljárást megelőző informális egyeztetésen, az úgynevezett „trilógus” keretében idén március 1-jén jutott megállapodásra a kiküldött munkavállalókra vonatkozó irányelv módosításáról.

 

Időtartamát tekintve több, mint két éven át tartó kelet-nyugati huzakodásra tett pontot a döntés, amely ugyancsak lényegét tekintve a munkaerőpiacát féltő gazdagabb nyugati és északi tagállamok győzelmét hozta az olcsóbb bérekkel piaci rést észlelő keleti szolgáltatókkal szemben.

 

Az új irányelvet szélesebb országkoalíció támogatta, és az ezt megkérdőjelező országcsoportnak blokkoló kisebbségre sem futotta a Tanácsban. Az Európai Parlamentben 456 szavazattal, 147 ellenszavazat és 49 tartózkodás mellett fogadták el, azaz itt is mintegy kétharmados volt a többség a változtatás mellett.

 

Szakértők szerint a tényleges problémát az irányelv kapcsán a tagországok gazdasági színvonalában lévő, eseteként még mindig tetemes eltérés jelenti, ami egyebek között a bérszínvonalban is lecsapódik. A keleti érvelés ugyan ennek kapcsán az, hogy a régi – főként nyugati és északi – tagországok éppen elég előnyét élvezték eddig a keleti országok alacsonyabb gazdasági színvonalának a nyugati oldalon lényegesen versenyképesebb áru- és tőkeexportban, és úgy illik, hogy cserébe most ők tolerálják a keletiek olcsóbb munkavállalási versenyelőnyét a szolgáltatások egyes szektoraiban.

 

A „régiek” körében viszont úgy látják, hogy míg ha a tőke, vagy egyes termékek mozgását korlátozzák, azzal csupán egy behatárolt üzleti körnek okoznak gondokat, addig a szabad munkavállalásban és szolgáltatás-nyújtásban megjelenő esetenkénti „olcsóság” azonnal a tömeges választói bázis szintjén csapódik le, és rögtön politikai erővé koncentrálódik (mint az látható volt a Brexit-kampány külföldi munkavállalókat érintő részében is).

 

Az Európai Bíróság jó eséllyel döntésre juthat a jogszabály 2020-as végrehajtási határideje előtt, az azonban nyitott kérdés, hogy a luxembourgi bírók melyik oldal érvelését tekintik majd az alapszerződéssel jobban összhangban állónak. Ha ott is elutasító döntés születik, akkor a végrehajtás megtagadása hosszabb távon tetemes pénzbírságot vonhat maga után.

 

Teljes cikk és forrás: bruxinfo