Üdvözöljük a

Digitális egységes piac: érvénybe léptek a határok nélküli online vásárlást lehetővé tevő új uniós szabályok | Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Digitális egységes piac: érvénybe léptek a határok nélküli online vásárlást lehetővé tevő új uniós szabályok

2018. december 7.

2018. december 3-án érvénybe lépett az Európai Bizottság által 2016. május 25-én előterjesztett új rendelet, amely megszünteti az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozást. Az uniós polgároknak már nem kell aggódniuk amiatt, hogy egy weboldal letiltja vagy átirányítja őket – vagy hitelkártyájukat – csak azért, mert más országból származnak. Bárhol is legyenek az EU területén, az interneten hozzáférhetnek majd az árukhoz és szolgáltatásokhoz.

A fogyasztók és a vállalkozások – különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) – egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az EU egészében történő vásárlások iránt. Az EU-ban az internetfelhasználók 68 %-a vásárolt online 2017-ben2. Ugyanakkor mégis gyakran előfordul, hogy a kereskedők minden objektív indok nélkül megtagadják a más tagállambeli vevők részére történő értékesítést vagy szállítást, vagy azt, hogy hasonlóan előnyös árakat kínáljanak nekik, mint a helyi vevőknek. Egy bizottsági felmérés szerint a honlapok csupán 37 %-a teszi lehetővé más tagállambeli vevők számára, hogy eljussanak az utolsó lépésig, mielőtt rákattintanak rendelés megerősítésére szolgáló gombra3. A Bizottsághoz rendszeresen érkeznek panaszok olyan esetekkel kapcsolatban, amelyek során a vevők eltérő bánásmódban részesültek állampolgárságuk, lakóhelyük vagy letelepedési helyük miatt. Ez a probléma egyaránt érinti a fogyasztókat és a vállalkozásokat, amikor saját használatra vásárolnak árukat vagy szolgáltatásokat.

 

Területi alapú tartalomkorlátozás alatt az internetes értékesítők által a határokon átnyúló online értékesítés állampolgárság, lakóhely vagy letelepedési hely alapján történő korlátozása érdekében alkalmazott gyakorlatok értendők. Ilyen, területi alapú tartalomkorlátozási gyakorlatok a következők: más tagállambeli honlapokhoz való hozzáférés megtagadása és/vagy olyan helyzetek, amikor engedélyezik a hozzáférést, de a külföldi vevő számára megakadályozzák a vásárlás véglegesítését, vagy arra kérik, hogy egy bizonyos országból származó betéti vagy hitelkártyával fizessen. „Földrajzi alapú megkülönböztetésről” beszélünk akkor is, amikor hagyományos módon kerül sor áruk vagy szolgáltatások megvásárlására, vagyis amikor a fogyasztók fizikailag jelen vannak a kereskedő telephelyén, de állampolgárságuk vagy lakóhelyük miatt megakadályozzák őket abban, hogy hozzájussanak egy adott termékhez vagy szolgáltatáshoz, vagy pedig eltérő feltételeket kínálnak számukra. A rendelet közvetlenül alkalmazandó rendelkezéseket állapít meg, amelyek célja az ilyen gyakorlatok megakadályozása olyan konkrét helyzetekben, amikor az állampolgárság, lakóhely vagy letelepedési hely alapján történő eltérő bánásmódnak semmilyen objektív indoka nincs.

 

A rendelet biztosítja az egyenlő bánásmódot az alábbi esetekben (nem teljes körű):

 

1. A vevő olyan árukat vásárol, például elektronikus eszközöket, ruhákat, sportruházatot vagy könyveket, amelyeket a kereskedő nem szállít ki a vevő tagállamába. Ezek a vevők a helyi vevőkkel megegyező módon jogosultak az áru átvételére abban a tagállamban, ahol a kereskedő kiszállítást kínál.

 

Példa: Egy belga vevő fényképezőgépet akar vásárolni, és egy német weboldalon találja meg a legelőnyösebb ajánlatot, amely azonban csak Németországban lévő kiszállítási/átvételi pontokat kínál, illetve a kereskedő üzlethelyiségében történő átvételt. A vevő jogosult arra, hogy az árut megrendelje és átvegye a kereskedő üzlethelyiségében, vagy pedig arra, hogy kiszállíttassa az árut egy másik németországi címre/átvételi pontra, csakúgy, mint bármely német fogyasztó.

 

 

2. Egy vevő elektronikusan nyújtott szolgáltatásokhoz – pl. felhőalapú szolgáltatás, adattárolási szolgáltatás, weboldaltárhely-szolgáltatás – akar hozzáférni, és meg akarja vásárolni azokat egy másik tagállamban letelepedett kereskedőtől. Az ilyen vevőknek jogukban áll ezt megtenni a helyi vevőkkel megegyező módon.

 

Példa: Egy bolgár vevő weboldal létesítése céljából tárhelyszolgáltatást kíván vásárolni egy spanyol cégtől. A vevő a spanyol fogyasztókkal megegyező feltételek mellett hozzáférést kap, és megvásárolhatja a szolgáltatást, anélkül, hogy más nettó (vagyis héa nélküli) árat kellene fizetnie, mint egy spanyol fogyasztónak.

 

 

3. Egy vevő olyan szolgáltatást vásárol, amelynek nyújtására a kereskedő üzlethelyiségében kerül sor, vagy más olyan meghatározott helyen, ahol a kereskedő tevékenységet folytat, és ez az üzlethelyiség vagy hely a vevő tagállamától eltérő tagállamban helyezkedik el. Ebbe a kategóriába olyan szolgáltatások tartoznak, mint például koncertjegyek, szálláshely, gépjármű-kölcsönzés. Ebben az esetben a vevő is ugyanolyan bánásmódra jogosult, mint a kereskedő országának állampolgárai/lakói.

 

Példa: Egy olasz család ellátogat egy francia vidámparkba, és igénybe akarja venni a családoknak járó kedvezményes jegyet. Ez az olasz család ugyanúgy megvásárolhatja a jegyeket, mint a francia családok.

 

 

4. A rendelet 3. cikke megtiltja a weboldalakhoz való hozzáférés korlátozását, valamint a vevő előzetes hozzájárulása nélküli átirányítást. Ez növeli az árak átláthatóságát azáltal, hogy lehetővé teszi a vevők számára a különböző nemzeti weboldalakhoz való hozzáférést. Ez a rendelet az elektronikus úton nyújtott, nem audiovizuális szolgáltatásokra is vonatkozik, így az elektronikus könyvekre, zenére, játékokra és szoftverre.

 

Példa: Egy ír vevő hozzá akar férni egy online ruhaüzlet weboldalának olasz változatához. Annak ellenére, hogy begépeli az olasz honlap URL címét, átirányítják az ír honlapra. 2018. december 3-a után az átirányításhoz a vevő kifejezett hozzájárulása szükséges. Ezenfelül még abban az esetben is, ha a vevő hozzájárul az átirányításhoz, az eredeti verziónak, amit szándékában állt felkeresni, továbbra is hozzáférhetőnek kell maradnia.

 

 

5. Miközben a kereskedők szabadon fogadhatnak el bármilyen fizetési módot, amit csak akarnak, a rendelet külön rendelkezést tartalmaz (5. cikk) a megkülönböztetésmentességre vonatkozóan az általuk elfogadott fizetési módok tekintetében. Ez olyan helyzetekre vonatkozik, amikor az eltérő bánásmódra a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye, a fizetési számla helye, a pénzforgalmi szolgáltató letelepedési helye vagy a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátásának helye miatt kerül sor.

 

Példa: Egy német kereskedő egy bizonyos márkájú hitelkártyát, valamint közvetlen banki átutalásokat fogad el a weboldalán végzett vásárlásokért. A kereskedő azonban elutasított olyan fizetéseket, amelyeket ugyanilyen márkájú, de Ausztriában kiadott kártyával, vagy osztrák bankoktól érkező átutalással teljesítettek. A területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelet tiltja az ilyen gyakorlatot.

 

Kérdések és válaszok a területi alapú tartalomkorlátozásról szóló rendelettel kapcsolatban, az e-kereskedelemmel összefüggésben

 

A további lépések

 

A rendelet végrehajtása a tagállamok feladata, amelyeknek létre kell hozniuk a rendelet zökkenőmentes alkalmazásához szükséges struktúrákat. A tagállamoknak ki kell jelölniük a végrehajtással megbízott szerveket és szerveket, amelyek gyakorlati segítséget nyújtanak majd a fogyasztóknak. Ezen túlmenően hatékony, arányos és visszatartó erejű intézkedéseket kell bevezetniük a rendelet megsértésének minősülő esetekre vonatkozóan. A Bizottság 2020 márciusáig elvégzi a területi alapú tartalomkorlátozást tiltó rendelet első felülvizsgálatát. Az értékelés során a Bizottság megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében a megkülönböztetésmentesség elve kiterjeszthető-e az elektronikus úton nyújtott olyan, nem audiovizuális szolgáltatásokra, amelyek fő jellemzője a szerzői jogi védelem alatt álló tartalom (ilyenek például az e-könyvek, a zene, a játékok és a szoftverek). A Bizottság azt is gondosan elemezni fogja, hogy más ágazatokban – például a közlekedési és az audiovizuális szolgáltatások területén – vannak-e még az állampolgárság, a lakóhely vagy a letelepedés helye alapján indokolatlan korlátozások, amelyeket meg kell szüntetni.

 

Forrás: ec.europa.eu