Üdvözöljük a

Lakóépületek építése, bővítése egyszerű bejelentéssel 300 négyzetméter felett is | Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Országos rendezvénynaptár

<< 2017 Október >>
KeSzeCsüSzoVa
      1
2345678
9101112131415
161718192122
23242526272829
3031     

Lakóépületek építése, bővítése egyszerű bejelentéssel 300 négyzetméter felett is

2017. május 2.

Az Építési törvény 2017. március 21. napján elfogadott újabb módosításai szerint a törvény bizonyos esetekben eltörli a 300 négyzetméter összes hasznos alapterület korábbi kikötését, és ezen felüli méretű lakóépületek is létesíthetők, illetve bővíthetők egyszerű bejelentéssel. Emellett számos más lényeges változásra is sor kerül. Az új rendelkezések 2017. április 27-én léptek hatályba.

 

 

 

Mikor lehet 300 négyzetméter feletti lakóépületet építeni egyszerű bejelentéssel?

A 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület csak azok a természetes személy építtetők létesíthetnek, akik kizárólag saját lakhatás biztosítása céljából építkeznek, valamint az építendő új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmazhat [1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (2) bek.; 2017. évi XXIV. tv. 1. §].

Vagyis az egyszerű bejelentéseknél hatályos 300 négyzetméter összes hasznos alapterület, mint mérethatár csak a fenti esetekben nem számít. Ha cég az építtető, vagy az új lakóépületben több lakás kerül kialakításra, akkor változatlanul „él” a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű mérethatár az egyszerű bejelentések esetében és ezen felül pedig továbbra is építési engedély alapján lehet a beruházást megkezdetni.

Mikor lehet meglévő, 300 négyzetméter feletti lakóépületet bővíteni egyszerű bejelentéssel?

A törvény a meglévő lakóépületek bővítésére is kiterjesztette az egyszerű bejelentést, de a műemlék épületek esetében megmaradt az építési engedélyezési eljárás.

A meglévő lakóépületek, 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenység egyszerű bejelentés alapján is csak akkor történhet, ha azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzik. A bővítésre a törvényi szabályozás nem írja elő, hogy az épület csak egy lakást tartalmazhat, amivel a jogalkotó - a törvényjavaslat indokolása szerint is - a többlakásos társasházakban történő bővítéseket kívánja elsősorban megkönnyíteni [1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (3) bek.; 2017. évi XXIV. tv. 1. §].

A hatósági bizonyítvány díja miniszteri rendeletbe kerül

A T/13849. számú törvényjavaslat indokolásából kiderült, hogy az Étv. egyik módosítása a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény rendelkezéseire tekintettel került sor. Az említett törvény alapján igazgatási szolgáltatási díjat - törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet felhatalmazása alapján - a miniszter az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapíthat meg [2011. évi CXCIV. tv. 29. § (2) bek.].

Az építési tevékenység befejezését követően kiállításra kerülő hatósági bizonyítványért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a fentieknek megfelelően kikerült az Étv. mellékletéből. A díjat miniszteri rendeletben határozzák meg, így egyébként egyszerűbbé válik az igazgatási szolgáltatási díj esetleges módosítása is [1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (9) bek.; 2017. évi XXIV. tv. 1. §]. 2017. április 27. napján ez a miniszteri rendelet nem jelent meg a Magyar Közlönyben.

A hatósági bizonyítványban rendeltetésváltoztatási tilalom is lesz

A 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület vagy bővítmény hatósági bizonyítványában az is szerepelni fog, hogy a kiállításától számított 5 évig a lakóépület rendeltetése akkor sem változtatható meg, ha egyébként a rendeltetés megváltoztatásának egyéb jogszabályi feltételei fennállnak [1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (7) bek.; 2017. évi XXIV. tv. 1. §].

A szabálytalan építési tevékenységek újabb típusa

Mivel az Étv. módosítása az egyszerű bejelentést kiterjeszti a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó lakóépületekre is, így indokolttá vált a jogszabályi feltételeket nem teljesítő építkezésre is külön szabályokat előírni. Az Országgyűlés döntése értelmében a szabálytalan építési tevékenységek köre is kiterjesztésre került: jogszerűtlen építési tevékenységnek minősül, ha 300 négyzetméter összes hasznos alapterület feletti lakóépületet egyszerű bejelentés alapján építenek (vagy meglévőt bővítenek), de nem saját lakhatás biztosítása érdekében, illetve a megépült új lakóépület esetében több lakást kialakítva. Ugyancsak jogszerűtlen építési tevékenységről van szó, ha a 300 négyzetméter összes hasznos alapterület feletti lakóépület létesítést, vagy ilyen lakóépülettel kapcsolatos bővítést nem természetes, hanem jogi személy végezteti [1997. évi LXXVIII. tv. 48. § (2) bek. b) pont bb)-bd) alpont; 2017. évi XXIV. tv. 3. §].

A folyamatban lévő engedélyezési eljárásokat még le lehet folytatni

Fontos és örvendetes, hogy a törvényjavaslat külön kitér a folyamatban lévő ügyekre is, és az új módosításokat nem kívánja a folyamatban lévő engedélyezési eljárásokra kiterjeszteni. Ez azt jelenti, hogy azon engedélyezési eljárások, melyek az Étv. módosítás hatályba lépésekor folyamatban vannak (2017. április 27.), de a módosítandó jogszabályi rendelkezések érintenék az engedélyezés tárgyát képező építkezést, a benyújtásakor hatályos előírások alapján folytathatóak le [1997. évi LXXVIII. tv. 60/E. §; 2017. évi XXIV. tv. 4. §].

Amennyiben építtető mégis úgy dönt, hogy az új szabályok szerint inkább egyszerű bejelentés alapján építkezne, akkor szabadon dönthet arról, hogy
a) a folyamatban lévő engedélyezési eljárását megszüntetteti (kérelmét visszavonja), vagy
b) megvárja annak befejezését (megvárja az érdemi döntést), és a kiadásra kerülő építési engedély alapján végzi az építési tevékenységet,
c) megvárja annak befejezését (megvárja az érdemi döntést), és utána egy új egyszerű bejelentést tesz.

 

Forrás: epitesijog.hu