Üdvözöljük a

TÁJÉKOZTATÁS a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló új törvény szabályairól | Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Országos rendezvénynaptár

<< 2017 November >>
KeSzeCsüSzoVa
  12345
6789101112
13141516171819
202122232426
27282930   

TÁJÉKOZTATÁS a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló új törvény szabályairól

2017. szeptember 8.

2017. június 26. napjától hatályos a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: „Pmt”.), amely a korábbi, hasonló tárgyú, 2007-es törvényt váltotta fel. E tájékoztatóban vállalkozói megkeresésre az új szabályozásból eredő főbb változások kerülnek bemutatásra.

 

 

 

Az új szabályozás háttere

 

A változások hátterében túlnyomórészt európai uniós jogalkotási kötelezettség áll: az új törvény a negyedik pénzmosás elleni irányelv (a 2015/849. sz. európai parlamenti és tanácsi irányelv) rendelkezéseit ülteti át a magyar jogba. Valamennyi uniós állam köteles volt az irányelvnek megfelelő előírásokat megjeleníteni a saját nemzeti jogában, ugyanakkor a régi Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai is szükségessé tették a szabályozás felülvizsgálatát.

 

A főbb változások a korábbi Pmt. rendelkezéseihez képest

 

I. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség

 

Az új törvény kiegészíti és pontosítja az ügyfél-átvilágítási kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket, és meghatározza azokat az esetköröket, amikor a szolgáltatónak kötelező elvégezni az ügyfél-átvilágítást. (A törvény szerint szolgáltatónak minősülnek tipikusan: a hitelintézetek, pénzügyi szolgáltatók, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények, ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzők, könyvvizsgálók, könyvelők, adószakértők, ügyvédek, közjegyzők. A szolgáltatónak minősülő szervezetek teljes felsorolását a törvény 1. §-a határozza meg.)

 

A törvény szerint az ügyfél-átvilágítást a szolgáltatónak kötelező elvégezni különösen akkor, ha új ügyféllel kerül kapcsolatba és üzleti kapcsolat létesül; továbbá a legalább 3.000.000 Ft összegű ügyleti megbízás teljesítésekor; árukereskedő esetében a legalább 2.500.000 Ft összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor. További esetkörökről a törvény ad tájékoztatást.

 

Az új Pmt. a szolgáltató részére pontosan meghatározza, hogy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése során adatvédelmi okokból mely adatokat szükséges rögzíteni és azt is, hogy az ügyfél milyen okiratokat köteles az átvilágítás során bemutatni. Az ügyfél-átvilágítás kötelező eseteiben a szolgáltató köteles azonosítani és személyazonosságát ellenőrizni a következő személyeknek:

-          ügyfél, annak meghatalmazottja

-          a rendelkezésre jogosult

-          képviselő.

A szolgáltató az azonosítás érdekében köteles rögzíteni az alábbi adatokat.

A természetes személy

-          családi és utónevét,

-          születési család és utónevét,

-          állampolgárságát

-          születési helyét és idejét*,

-          anyja születési nevét*

-          lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

-          azonosító okmány típusát, számát

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet

-          nevét és rövidített nevét,

-          székhelyének és külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,

-          főtevékenységét*,

-          a képviseletre jogosultak nevét és beosztását*,

-          kézbesítési megbízottjának azonosítására alkalmas adatait*,

-          cégjegyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát,

-          adószámát.

 

A * azokat az adatokat jelöli, amelyeknek rögzítését a korábbi Pmt. nem tette kötelezővé.

 

Az új Pmt. a korábbi szabályozással ellentétben nem tesz különbséget a belföldi és külföldi ügyfél esetében rögzítendő adatok között.

 

A régi szabályokkal összhangban az új törvényben megmarad azoknak az okiratoknak a köre, amelyek bemutatását köteles a szolgáltató megkövetelni a természetes személy ügyfelektől. A magyar állampolgár ügyfélnek be kell mutatnia a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát; a külföldi ügyfél pedig köteles bemutatni úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, vagy tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát.

 

Az ügyfél-átvilágítás két kategóriáját, az egyszerűsített ügyfél-átvilágítást, és a fokozott ügyfél-átvilágítást határozza meg a törvény. A szolgáltató a törvény értelmében kötelezően elkészítendő belső kockázatértékelése alapján, tehát gyakorlatilag belső szabályzatában rögzíti azon alacsony kockázatú esetköröket, amelyek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás végzése indokolt.

 

Fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazását írja elő a törvény a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és üzleti kapcsolatok, ügyletek tekintetében. Fokozott ügyfél-átvilágításra adhat okot például, ha az ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkezik, vagy kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik. Egyebekben a szolgáltató a saját belső szabályzatában is rögzíthet olyan feltételeket, amelyek fennállása esetén fokozott ügyfél- átvilágítást köteles végezni.

 

Az új Pmt. értelmében a szolgáltató a rögzítendő adatokat tartalmazó, ügyfél által bemutatott okiratról köteles másolatot készíteni a személyazonosság igazoló ellenőrzésnek megfelelően. A könyvvizsgálók vonatkozásában kiemelendő az a szabály, amely szerint a lakcímkártya személyi azonosító jelet (személyi számot) tartalmazó oldala nem másolható le, arról adat nem rögzíthető.

 

Az új Pmt szigorúan megköveteli az okmánymásolatot minden üzleti kapcsolat esetében, így azt -amennyiben nem került rá sor – utólag, 2017. június 26-án meglévő ügyfélkör esetében is meg kell tennie a szolgáltatónak. A szolgáltatóknak 2019. június 26-ig kell a Pmt. hatályba lépése előtt már meglévő ügyfelek esetében a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni. Továbbá, az üzleti kapcsolatokra vonatkozó információk vonatkozásában az új Pmt. kimondja, hogy a szolgáltató – kockázatérzékenységi megközelítés alapján, de legalább 5 évente – köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló adatokat és okiratokat. Amennyiben kétség merül fel a rögzített vagy tárolt adatok naprakészsége tekintetében, a szolgáltató köteles újra elvégezni az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

 

II. Tényleges tulajdonos azonosítása

 

Az új törvény csupán kis mértékben módosítja a tényleges tulajdonos azonosítására és személyazonossága ellenőrzésére vonatkozó eljárást. A törvény meghatározza a tényleges tulajdonos fogalmát, amely a korábbi meghatározáshoz képest kiegészül azzal, hogy tényleges tulajdonos az a természetes személy is, aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett. A természetes személy ügyfél kizárólag abban az esetben köteles a szolgáltató részére nyilatkozatot tenni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el. Újdonság, hogy a tényleges tulajdonosi nyilatkozat nemcsak személyesen és írásban, hanem a szolgáltató által üzemeltetett elektronikus hírközlő eszköz útján is megtehető.

 

A szolgáltató a nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását köteles kérni:

-          családi és utónevét,

-          születési családi és utónevét,

-          állampolgárságát,

-          születési helyét, idejét,

-          lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

-          a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét.

 

A fenti adatokon túlmenően a szolgáltató az ügyféltől arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Amennyiben a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmazni kell ezt a tényt is, és azt, hogy a törvény értelmében mi alapján minősül kiemelt közszereplőnek. A törvény szóhasználatában kiemelt közszereplő az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el. Fontos közfeladatot ellátó személy például az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, a politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon a politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője

 

III. Kockázatértékelés

 

Az új Pmt. kockázatalapú megközelítésre épül. Előírja, hogy a törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső kockázatértékelést készíteni és a kockázatokkal arányos, megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket meghozni (belső eljárásrend kialakítása). A törvény értelmében kockázatérzékenységi megközelítés alatt a következőket értjük: az üzleti kapcsolat vagy üzleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a belső szabályzatban a belső kockázatértékelés alapján rögzített, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló eljárás. A fentiek alapján tehát a szolgáltatóknak belső eljárásrendet vagy szabályzatot kell készítenie a törvényben rögzített feladataik teljesítésére. A Pmt. értelmében a szolgáltató a belső kockázatértékelést köteles írásban rögzíteni és naprakészen tartani.

 

IV. Bejelentési kötelezettség

 

Az új Pmt. fenntartja a régi törvény bejelentési rendszerét, azzal a különbséggel, hogy a bejelentési kötelezettség a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat, körülmény mellett kiterjed a dolog büntetendő cselekményből való származására utaló tényre, adatra, körülményre, továbbá az új törvény az alkalmazott helyett valamennyi foglalkoztatási jogviszonyban (tipikusan: megbízási jogviszonyban) álló személyre kiterjeszti a vizsgálati kötelezettséget.

 

Ennek megfelelően a hatályos törvényi definíció: a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja a) pénzmosásra, b) terrorizmus finanszírozására, vagy c) dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén köteles a haladéktalanul bejelentést tenni a NAV-nak.

 

V. Adatvédelmi szabályok

A törvény egyértelműen rögzíti, hogy a szolgáltató a Pmt. szerinti feladata ellátásában közreműködő vezetője, segítő családtagja és foglalkoztatottja a kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatai céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben ismerheti meg és kezelheti és tilos a célokkal összeférhetetlen módon (pl. kereskedelmi célból) történő adatkezelés.

 

VI. Felügyelet és intézkedések

 

Az új Pmt. egységesíti és szigorítja a kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén alkalmazandó szankciókat. Erősebb jogosítványokat ad a felügyeletet gyakorlók kezébe és e körben magasabb mértékben határozza meg a kiszabható bírság felső határát is. A törvény rendelkezéseinek megsértése vagy a meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a felügyeletet ellátó szerv jogosult intézkedéseket tenni. A felügyeletet ellátó szerv minden egyes szolgáltató vonatkozásában az ellenőrzést ellátó szerv, például a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében az MNB, más szolgáltatók esetében az állami adóhatóság, kereskedelmi hatóság, a könyvvizsgálók, ügyvédek, közjegyzők esetében a kamara.  

  

A felügyeletet a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

-          figyelmezteti a szolgáltatót;

-          határidő tűzésével kötelezi a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére;

-          kötelezi a szolgáltatót a belső szabályzat átdolgozására és ennek meghatározott módon történő bemutatására;

-          eltiltást alkalmaz, amely időtartama 3 évig terjedhet;

-          kezdeményezi a szolgáltató vezetője vagy a jogsértésért felelős foglalkoztatottja, segítő családtagja felelősségének megállapítását;

-          kezdeményezi a szolgáltató vezetője vezetői jogkörének a jogsértés megszüntetéséig történő felfüggesztését vagy visszavonását;

-          az előzőekben felsorolt intézkedések mellett vagy önállóan pénzbírságot szabhat ki.

 

A pénzügyi szolgáltatók esetében a bírság a beszámoló szerinti éves nettó árbevétel 10%-ának megfelelő összegig, de legfeljebb kétmilliárd forintig, míg nem pénzügyi szolgáltatóknál négyszáz millió forintig terjedhet. A Pmt. kötelezővé teszi a szankciókat és intézkedéseket elrendelő jogerős határozatok honlapon történő közzétételét.

 

Forrás: Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara